Este 11:00- párnák megigazítása, mély álomba merülés. Reggel 8:00- ébresztő kikapcsolása, majd 9:30- komótosan, fetrengve, lassacskán észhez térés. Teendők listája: igazából semmi konkrét, bár meg lehetne csinálni az előadást, ami jövő hétre kell, be lehetne másolni a füzetbe a jegyzetet, amit egy barátnőd lejegyzeteld az órán, ha már te nem voltál bent, elmehetnél edzeni, sőt igazából csinálhatnál bármi hasznosat, mert előtted van az egész nap. Aztán az idő nagy végtelenségében fogalmad sincs mit csinálj, reggelizés közben megnézed az új Grace klinikát, nagy nehezen ráveszed magad, hogy el is mosogass. És aztán csak úgy vagy egész nap. Délutánra már kifejezetten azt érzed, hogy unatkozol, de ötleted sincs mit csinálj, mert az előbb felsorolt lehetséges feladataidhoz nincs kedved hozzáfogni. Kinézed, hogy van egy edzés 5-kor és 6-kor, tehát az egyikre elmész. Aztán rájössz, hogy lehetne újra enni, így eszel, de tele hassal nem lehet edzeni, szóval újra csak maradsz a gépednél. Fél hatkor észreveszed, hogy milyen rettenetesen hideg van a szobában már megint, és olyan semmilyen kedved van, talán fáradt is vagy, ez ötletet ad arra, hogy edzés helyett inkább aludj egy kicsikét....vagy nem is olyan kicsikét. 8-kor mint a mosott rongy ébredsz fel, de csak hogy várd mikor jön az igazi alvás ideje. Néhány youtube videó után összeszeded magad, kitalálod mit főzz holnap, mit kell hozzá venned, és összeírod egy lapra feketén-fehéren, hogy mit is fogsz csinálni. Este 10:00- lefekszel aludni, mert tudod, hogy korán kelsz, és amúgy se szeretsz későn feküdni.
Egy hétvégi nap, opció 2:
Reggel 6:15- az első ébresztő jelzi, hogy bújj hozzá a párodhoz az alvásod utolsó 15 percére, 6:30- felébredtek, kikeltek az ágyból, felöltöztök és megkezditek a napot. Indulás a piacra, bevásárlás a következő napokra, reggelire egy lángos (igen, igazi diéta-csalás, de azt a piaci lángost nem lehet kihagyni!), 7:45- bőven végeztetek. 8:30- elindulsz edzésre, ahol hatalmas örömmel fogadod, hogy a megszokottól eltérő egy órában lesz részed, új eszköz, új területek, melyekre az izomláz vár. Egy óra múlva fantasztikusan érzed magad, még ha kinézetre pont ennek ellenkezője is látszik, tele vagy energiával, büszkeséggel. Hazaérve nekifogsz felaprítani a zöldségeket és a húst, felteszed főni a tésztát, belengik a konyhát az illatok, és délben tálalod a gombás-brokkolis-borsós-spenótos-csirkés tésztát (remélem, másnak is összefutott a nyál a szájában). Jönnek a kevésbé hálás részei a főzésnek, gondolok itt pakolásra és mosogatásra, de gyorsan túlesel rajta, hogy utána elindulhass találkozni a barátnőddel. Csodálatos kirándulás a Tisza mellett, jó társaság, mesés környezet, szinte már tavaszi idő. Ennél nincs is szükség többre! A lépésszámláló már rég többszörösét mutatja a napi kötelezőnek, az arcodat megcsípte a levegő, és az a fáradság amit újra hazaérve érzel a legkellemesebb fajta.
Egészen pontos leírása volt ez az elmúlt hétvégém két napjának. És megdöbbentő volt a különbség a két nap vége között!
Ez volt az első hétvégéje a második félévnek, a vizsgaidőszak terhe elmúlt, de a pihenés részén is túl voltam, az első hét során bejártam az órákra, élveztem is őket, ide mentem, oda mentem, de a hétvégének rettentő nehéz volt értelmet találni elsőre.
Ilyen sok idő eltelte után, annyi mondanivalóm lenne, de hirtelen nem is tudom, hogy illesszem be ide. Így az éjévi fogadalmakról, az élet apró örömeinek élvezetéről, és az apró változások erejéről, az elmúlt időszak eseményiről inkább egy következő (nem olyan későn érkező) bejegyzésben számolok be.
Búcsúzóul:
Az élethez való hozzáállásunk elképesztő módon befolyásolja azt, hogy milyen is az életünk. Tudom, csúnya közhelynek hangzik, de az előbb leírtak ezt tökéletesen bemutatják.
Baboca
"Este 11:00- párnák megigazítása " :)
VálaszTörlés